A hazugságban élő férfi
Milyen érdekes amikor egy férfi gondolataiban nap,mint nap más nő van,mint aki mellett elalszik.
Amikor egy férfi úton útfélen más nő után vágyakozik a szabad pillanataiban, éjjeli csend közepette bár mellette lenne akit szerelmből tartott karjába és óvta s védte.
Amikor egy férfi elnyomja a valódi vágyait és érzéseit elvárások közé szoritva,hogy megfeleljen az elnyomó szavaknak.
Amikor semmi nem változott döntésével körülötte, csupán elnyomja amire vágyik, és a hazug hamis életet éli, azt hazudva önmagát győzködve,hogy ez a "normális".
Feladva mindent amire vágyik, akire vágyik lelke legmélyén.De az aki nőként azt mondja "szereti" nem a pénzére hajt,az mindezt észre sem veszi...
Nem veszi észre nem úgy ér hozzá, nincs meg az a vágy,az a szenvedély, az a mélység, ami aziránt a nő iránt van meg csupán,akit a férfi mélységes igaz és valódi szerelemmel szeret.
Csapdáva zárva beletörődö vadként hamis béke álarcát viselve, kinlódva vergődi végig az éjjeleket, a halált vágyva inkább, minthogy tovább kelljen viselnie, de tudja az elvárás csapdájának bűvös csapdájából, a pokoli hurokból már ki nem húzhatja fejét...a műsornak mennie kell...
Az ki ismeri lelke minden rezdülését,igaz valóját mégis mindig apró jelét és megérzését kapja az igazi vágynak,és kimondott érzésnek...
De az előre megirt szìnjátékban a főszerepet mégis a férfi játsza,mely szìndarab rendezője a gyilokot tartó nő, s a másik ki a hurkot húzta nyakára.
Milyen érdekes ahogy ezek ketten rendezik a darabot, és boldogan tapsolnak a saját szindarabjuknak.
Amikor hol az alkohol, hol más befolyásoltság alá hajtva kihasználják a férfit,mert másképp nem képesek kicsikarni semmi vágyat...
A pusztán "legyen túl,essen túl rajta effektel" lezajlott éjjeleken...
Milyen érdekes,hogy a valódi igaz szerelemből, a sosem múló érdekmentes igaz érzések pedig a megvetendőek,üldözendőek, hogy nehogy öntudara ébredve ismét kövesse szìve vágyát, amellé bújva aki csendben s némán tűrte az ármányt, a gyerekgyilkosság okozta mélységes fájdalmat, és a valódi bánat okozta fájdalomból eredő fizikai tüneteket és betegségeket.
Büszkén és rendithetetlen, nem hazugságokba ágyazva...nemes életet élve, igenis tönkre ment emberi lélekkel...de elérte amit közösen álmodtak, azt az otthont önerőből mindenki nélkül megteremtette amit vágytak együtt és álmodtak,ahol közös életet terveztek....
Mert van egy igaz a hazugságok tengerében, ki ellenállt minden tépázó viharnak világitó toronyként az ármánytengerbe rendithetetlen fényként, amikor a tenger lángra kapott, és a csillagok visszafelé járnak,az egyetlen igaz akkor is szereti ameddig csak levegőt kap...azt ki a hazug életet választotta és játsza a szerepét, mit a gyilokot tartó nő rendez, és a hurkot szoritó elvár...
De vannak pillanatok amikor a szavak mégis eljutnak a viharon át is ahhoz kit valóban illetnek..
